Világirodalom
Kurt Vonnegut: A hazátlan ember - Geszti Péter előadásában
Kurt Vonnegut (1922–2007) a második világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású amerikai írója. Dédszülei Németországból vándoroltak ki 1848-ban. Mint az amerikai hadsereg katonája 1944-ben fogságba esett és hadifogolyként Drezdába került, itt egy hústároló pincéjében vészelte át a város semmivé bombázását 1945 februárjában. A szörnyű élményt mintegy 25 évvel később Az ötös számú vágóhíd és a Bajnokok reggelije című ikerregényekben sikerült kiírnia magából.
A hazátlan ember egybefüggő önéletrajzi esszéregény, amely felöleli Vonnegut egész írói pályáját. A rá oly jellemző fanyar humorral mondja el véleményét az Egyesült Államokról, és egyben az egész nyugati világ álnokságáról, önmegtévesztéséről is.
"Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz felett. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának."
Erlend Loe: Doppler
"A 2006 óta számos hazai kiadást megélt kultregényt rajongói végre nemcsak olvashatják, hanem Rudolf Péter színművész előadásában meg is hallgathatják! Andreas Doppler mintaszerű életet élő, norvég családapa: felesége csodás asszony, gyerekei nagyszerűek, jövedelme stabil, a háza szép nagy. Más szóval a tökéletesség már-már elviselhetetlen méreteket ölt, megágyazva egy klasszikus, skandináv bekattanásnak. Irigykedve nézzük, ahogy lerázza társadalmi béklyóit, és a természet hívó szavát követve az Oslo fölötti erdőségekbe költözik, totemoszlopot farag, és mély barátságot köt egy széplelkű jávorszarvassal.
Erlend Loe a magyar olvasók körében is méltán népszerű Doppler-trilógia első kötetében a szabadság kereséséről, a határok átlépéséről ír, fantasztikusan kifinomult humorával pedig feltárja az odavezető utat kísérő ellentmondásokat is.
A Doppler-sorozat legújabb kötete, a Doppler hazatér a hangoskönyvvel egy időben, a 2017-es Könyvfesztiválra jelenik meg! "
Gerald Durrell: A legszebb kutyatörténetek
Azt hiszem, a kutya az egyike az ember legsikeresebb háziasítási kísérleteinek. Amióta szolgálatunkba léptek, a legsokoldalúbb barátaink. Társaságot nyújtanak, mikor erre van szükségünk vigasztalnak. Rendőrkutyaként kiszimatolják a bűnt, és szemévé lesznek azoknak, akik nem látnak. Őrzik tulajdonunkat, százféle módon vigyáznak ránk. Ezek a történetek ékesen bizonyítják, milyen hihetetlenül sokoldalú és elbűvölő állatok. - Gerald Durrell
Stephen Fry: Mítosz I.
Stephen Fry angol író, színész, rendező és humorista, Britannia "nemzeti kincse", ahogy egyszer Károly, walesi herceg nevezte. Ebben a könyvében újrameséli a görög mitológiát és ezúttal sem fukarkodik a humorral. Hangoskönyvünkön Scherer Péter a világ létrejöttétől a titánok és az istenek harcán, az olümposzi rend létrejöttén,az ember teremtésén keresztül Ámor és Pszükhé történetéig meséli újra a görög mitológiát.
Agatha Christie: Gyilkosság a Paradicsomban
Utazni mindig kaland, hiszen nem tudhatjuk, mi tárul a szemünk elé a következő sarkon. Új tájak, sosem látott emberek, paradicsomi élmények, de mi történik, ha az idilli környezetbe egy cseppet sem illő gyilkosságról szerzünk tudomást? Hirtelen az az érzésünk támad, csak gyanúsítottak vesznek minket körül. Tizenhárom rejtély, tizenhárom vérbeli Agatha Christie történet.
Gerald Durrell: Életem értelme
A serdülő Gerry Durrell életében először munkába áll: ápolóként a whipsnade-i állatkertben. Játékos jegesmedvék, gézengúz gnúk, púpos pöffeszkedők és egyéb állatfajták kószálnak itt, olykor halálra rémítve az állatkert gyanútlan látogatóit. Gerry pedig vigyorogva áll a forgatag közepén, és összekacsint az olvasóval: Lám, mi tudjuk, hogyan kell az állatokkal bánni, nem úgy, mint sok látogató.
És ez az örökifjú állat- és emberbarát hamarosan megtalálta élete értelmét, a kihalással fenyegetett állatfajták megóvását. És megtalálta a módját annak is, hogy mindezt a lehető legélvezetesebb formában közvetítse az olvasók és hallgatók millióinak.
Magyar irodalom
Háy János: Házasságon innen és túl - Előadó: Rátóti Zoltán
Női sorsok, vélemények, létkérdések, mindennapi gondok együttesét járja körül a könyv, természetesen – címe is sugallja – leginkább a párkapcsolatokat vagy épp azok hiányát illetően. Ebből következik, hogy férfiúi jellemeket is megismerhetünk az írásokból: gyors vonásokkal rajzolt, női szemszögből ábrázolt, mintegy a nők „mellékleteként” megjelenő alakok, akik jelentősen és leginkább rossz irányban befolyásolják a nők sorsát. Majdhogynem minden írás negatív képet fest a férfiakról: lelépnek, csak a „szeplő” érdekli őket. Ezért is juthatott az egyik szereplő arra a következtetésre, hogy „egy nőnek nem a férfi a társa, hanem a gyerek”.
Anya–lánya kapcsolatok ábrázolása is ilyen hirtelen vonásokkal készül, sorsfordító pillanatokat jelenítve meg, és ezek is éppen az árnyoldalak. A családon belüli, „házasságon túli” kapcsolatok visszásságait pedig a rutintól unalmassá, idegesítővé degradálódott szerelmesek mindennapjainak, ünnepeinek fáradt szomorúsága, lihegő pénzhajhászása és szeretők miatti hazudozások kusza hálójaként láthatjuk a kötetben.
Helyzetképek, belső örlődések megjelenítése, mindig lányok, nők szájába adva a mondandót: férfi és nő „házasságon inneni és túli” kapcsolatának sivárságáról, sekélyességéről, felületes érzelmekkel töltött és képmutató voltáról.
Szabó Magda: Ókút
''Hajdani házunk udvarán számtalan apró kavics tarkállott egy sarokban. Ha esett, felfénylettek a kövecskék, amelyek mi mások lehettek volna, mint drágakövek, mentem volna minden zivatar után kincset gyűjteni, csakhogy tilos volt. Apám, anyám elmondta, a kert kavicsos sarkában valamikor ókút volt, amelyet réges-rég betemettek már, mégsem szabad megközelíteni, mert az ókutak álnokok, a föld bármikor megnyílhat a ráhágó alatt, s már zuhan is: behörpöli a mélység. Nehéz fogadalom volt, de álltam, megígértem, hogy kerülöm a sarkot. Én nem rettegtem az ókúttól, hanem vágytam belé, azt gondoltam, csodálatosabb élmény aligha lehet a lassú süllyedésnél, a látható kutak varázsa is vonzott, hát még az ilyen láthatatlané, amelynek bármi lehet a fenekén.''
Az Ókút Szabó Magda gyermekkoráról szól, az őt ért hatásokról, elsősorban szülei által. Mert úgy érzi, nem lett volna az, aki, írói vénával megáldott szülei nélkül, akik már korán megtanították az írás és olvasás szeretetére, művészetére.
Ónodi Eszter előadásában
Hamvas Béla: Silentium
A Silentium című kötet négy esszéje napló. De nem a történeti eseményeké, hanem a léleké. A második világháború pokolra szállása, és a kataklizmát követő évek lábadozásának története azonban csak kerete annak a belső újjászületésnek, amelyet Hamvas 1946 és 1949 kötött megélt. Tartalom: Hénoch; Egy csepp a kárhozatból; Jázmin és olaj; Gyümölcsóra Előadó: Rátóti Zoltán
Dr. Csermely Gyula: Ha 1 nő gyereket akar
Dr. Csermely Gyula egy szülész apa szemszögéből mondja el, hogyan fogant meg, milyen életet élt az anyja méhében és hogyan jött a világra apai/szülészi asszisztenciával kisfia, Móric. A józanul szakmai, ugyanakkor lágyan lírai történet, mely egyszerre mutatja meg, hogy mit gondol az orvos, és mit érez a páciens, pofonegyszerűen magyarázza el az orvostudományban járatlan olvasónak a modern medicina hajmeresztően bonyolult eljárásait, és közben lazán mesél a gyereket váró család zűrös életéről. Aki ezt a könyvet elolvassa, annak mindjárt megjön a gusztusa a fajfenntartáshoz. Scherer Péter előadásában.
Karafiáth Orsolya: Szirén
Karafiáth Orsolya a függés lélektanát járja körül családregényében. Az első pillantásra lazán összefűzött emléktöredékek sorának ható, ám valójában szinte mániákus tudatossággal megszerkesztett történet három generáció nőtagjainak életén keresztül mutatja be, miképpen cipeljük tovább a korábbi nemzedékek, anyáink terheit, szorongásait és függőségeit egy olyan világban, ahol a gyerekek éppúgy nem számítanak, mint a férfiak. Az új kötet megjelenését a regény anyagából készült hangoskönyv megjelenése egészíti ki, mely Petrik Andrea színművész (Kincsem, Hajnali láz) előadásában hallható.