Könyvajánló mindazoknak, akik szeretnének többet tudni a száz évvel ezelőtti eseményekről, mindazon történésekről és folyamatokról, amelyek az ország területi megcsonkításához vezettek
Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés
Romsics Ignác nagy sikerű szintézise (Magyarország története a XX. században) után a modern magyar történelem egyik legvitatottabb kérdéséről, a trianoni békeszerződésről írt új könyvet. Munkájában bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchiában élő népek közötti ellentéteket, az I. világháborús hadicélokat, az 1918-1919-es magyarországi forradalmak válságmenedzselési kísérleteit, a békekonferencia szempontjait és döntéseit, az Apponyi Albert vezette magyar békedelegáció ellenérveit és tárgyalásait, végül magát a békeszerződést s annak végrehajtását. A rendkívül informatív, olvasmányos, 24 térképpel kiegészített munka a téma hazai és nemzetközi irodalmának áttekintésén s a szerző hazai és külföldi levéltárakban folytatott kutatásain alapszik.
Széttöretett - A magyar fájdalom és reménykedés versei
A kötetben ismert és kevésbé ismert költők alkotásai szerepelnek, többek közt Csoóri Sándor, Jókai Anna, Vargha Gyula, Szilágyi Béla, Bartis Ferenc, Ozsvald Árpád, Dsida Jenő, Végvári( Reményik Sándor), Bobula Ida, Kerecseny János, Kiss Menyhért, Szentmihályi Szabó Péter, Turcsány Péter, Vályi Nagy Géza, Wass Albert, József Attila, Szép Ernő, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Babits Mihály ( utóbbi szerzők e kötetben szereplő versei még az összegyűjtött műveiket tartalmazó kiadványokból is hiányoznak ). A trianoni békeszerződés ihlette verseket öt, időben jól elkülöníthető időszakra bontva ismerheti meg az Olvasó. A címben is megfogalmazott „fájdalom és reménykedés” költeményei, az 1. világháború befejezésétől egészen napjainkig születtek. Verseskötetet összeállította, a történelmi korrajzokat és elemzéseket írta: dr. Pénzes István.
Ablonczy Balázs: Trianon-legendák
Vajon milyen szerepet játszott Georges Clemenceau francia miniszterelnök magyar menye a trianoni döntésben? Tényleg szabadkőműves összeesküvés állt Magyarország felosztása mögött? Valóban hajózható folyónak állítottak be az utódállamok néhány patakot, csakhogy nagyobb területhez jussanak? Tudatlanok lettek volna az antant döntéshozói? És egyáltalán: hol írták alá a trianoni békeszerződést: a Kis- vagy a Nagy-Trianon-palotában? Esetleg másutt? Lejár a békeszerződés? Van titkos záradéka?
ABLONCZY BALÁZS könyve ezekre és más kérdésekre keresi a választ, hogy megérthessük a kilencven éve aláírt békeszerződés körülményeit és hatását. Trianon a XX. századi magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye, amely mély nyomokat hagyott a magyar történeti tudatban és a politikában. A kötet jó kiindulópont lehet mindazoknak, akik az eseménytörténeten túl kíváncsiak a mélyebb összefüggésekre, és értelmezni kívánják a mai közéletben és publicisztikában is rendszeresen felbukkanó hiedelmeket, spekulációkat, legendákat.
Zeidler Miklós: Trianon
A Nemzet és emlékezet sorozat második darabjaként megjelenő kötet a történelmi Magyarország fölbomlása, a trianoni békeszerződés megalkotása, valamint politikai és szellemi utóélete dokumentumainak gazdag gyűjteménye. Az egykorú források mellett a szakirodalom jellegadó műveinek több évtizedre visszatekintő válogatása, valamint a békeszerződés és a békerevízió kérdéseivel foglalkozó roppant tömegű ideológiai-publicisztikai termés legfontosabb és legtanulságosabb szemelvényei kapnak helyet benne. Végül széles körű annotált bibliográfia tekinti át a témakör forrásanyagát és a kapcsolódó történeti visszaemlékezéseket, valamint az utóbbi években rendkívül megszaporodott és differenciált szempontokat megjelenítő szakirodalmi munkákat.
Szétszaggatott ország : Trianon a magyar költészetben
A huszadik századi magyar történelem egyik legszörnyűbb dátuma: 1920. június 4., a trianoni békediktátum aláírásának időpontja. A gazdag és mindmáig sokrétűen és sokszínűen emlékező, a döntés ellen tiltakozó, a nemzet egységét kívánó és szorgalmazó magyar költészet legjobb darabjait tartalmazza a kötet.
A versek - ismert és kevésbé ismert költők művei - tematikusan rendezettek a kötetben. Az első fejezet Ady Endre két versét tartalmazza, még közvetlenül a békekötés előtti időszakból. Ezt követi a Nyugat nemzedéke (Babits, Kosztolányi, Juhász, Tóth, Dutka), és az ún. második trianoni nemzedék (József Attila, Illyés, Szép, Sík, Kerecseny) versei.
Külön fejezetben olvashatjuk a kortársak (Csoóri, Serfőző, Szentmihályi Szabó, Lezsák stb.) verseit, majd fejezetenként a különböző határon túli közösségek (Erdély, Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék) írásait.
Az utolsó fejezet a távolabbi emigrációban élt költők (többek között Wass Albert és Márai Sándor) munkáit tartalmazza.
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével
"Cartledge könyvének fő értéke és érdekessége Trianon előzményeinek, még inkább következményeinek új adatokkal és mélyreható összefüggésekkel gazdagított leírása, főleg az akkori angol szemszögből. Aránylag kevés magyar munka merítette ki a korabeli francia, angol, olasz és kisebb mértékben amerikai antantpolitika Magyarországot illető tényezőit és vonatkozásait... Lényegét összefoglalva: sajnálatosan döntő fontosságú volt nem csupán a magyarellenes propagandák sikere és a magyar nemzetmentő politika erőtlensége, hanem az is, hogy az immár majd másfél évig tartó párizsi békekonferenciák tagjai fáradtak és fásultak voltak. Ergo: a Magyarországgal foglalkozó döntéseik igen gyakran gyors és felületes nemtörődömségük következményei lettek. Mindehhez jelentősen hozzájárult az elvesztett magyar presztízs és a háborút követő siralmas magyar események sora - ezt én fűzöm hozzá Sir Bryan Cartledge országunk történelmét mélyen megértő könyvéhez."
(John Lukacs)
Botlik József: Nyugat-Magyarország sorsa, 1918-1921
Botlik József (1949−) dr., kisebbségkutató, történész (PhD) közel négy évtizede foglalkozik a Trianonban a magyar államtól elszakított magyarság viszontagságos történetével. E tárgyban eddig 16 könyve, kb. 190 tudományos publikációja látott napvilágot, valamint több mint 80 különféle rádió- és televízió műsort készített. Fő kutatási területe Kárpátalja és újabban az Őrvidék, de műveiben figyelemmel kíséri a felvidéki, az erdélyi és a délvidéki magyarság helyzetének alakulását is. Jelen könyve a nagysikerű első kiadás után – és az angol nyelvű változat Egyesült Államokbeli megjelenésével egyidejűleg! - most javított kiadásban lát napvilágot. A Trianon miatt lángra lobbant nyugati végekre viszi el az olvasót. Itt olyan területre vetettek szemet hazánk meg rablói, amelynek nemcsak a magyar, hanem a német és délszláv (horvát és vend) lakosai sem kívántak soha elszakadni tőlünk. Az összes nyomtatott és sok-sok levéltári forrás felhasználásával, jó stílusban megírt monográfia pontosan bemutatja a területre vonatkozó nagyhatalmi, továbbá osztrák, cseh és szerb elképzeléseket és igényeket, a „forradalmak” sokkjából ocsúdó magyar nemzeti politika erőfeszítéseit, az osztrák szövetséges hűtlensége miatti jogos felháborodástól is sarkallt, dicsőséges nyugat-magyarországi felkelést, végül részletesen a soproni népszavazást. A hazai történettudomány korábbi gyakorlatával szemben ez a mű igazságot szolgáltat a megszállók kifüstölése után megalakított Lajtabánság állam hősi kísérletének, és igazolja a bátor nemzeti ellenállás szerepét a soproni népszavazás kivívásában, a magyar nemzet becsületének megmentésében. Azét a bátor küzdelemét, amelynek általánosabb tanulságait a könyv Ajánlását író történészprofesszor, volt honvédelmi miniszter e szavakkal jelzi: „bármennyire vert helyzetbe kerül egy-egy közösség, ha nem adja meg, nem adja föl magát, akkor a mégoly hatalmas ellenerőkkel szemben is mindig (…) lehet értelme az ellenállásnak, a szembeszegülésnek.”
Kőrössi P. József : A röpülő falu : magyar írók trianoni novellái és publicisztikai írásai
Nem mondtam ki az a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok meg fogod tudni, mire gondoltam.
Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Móricz Zsigmond, Ady Endre, Babits Mihály, Hunyady Sándor, Kós Károly, Krúdy Gyula, Nyírő József, Passuth László, Tamási Áron, Zilahy Lajos irodalmi feldolgozásainak gyűjteménye ez a novellaválogatás, a magyar nemzet számára máig feldolgozatlan traumáról.
Kollányi Károly: Kárpáti trilógia
Kollányi Károly három nagy sikerű könyvének újrakiadását veheti kézbe az olvasó. A trianoni boszorkánykonyha, a Régi Felvidékünk és Kárpátalja magyar múltjának elrablása és A Kárpát-medence Európában hajdani sikere nem volt véletlen: a politikatörténeti-geopolitikai művek igazságkereső stílusa hiánypótló erővel bírt, és nincs ez másképp ma sem.
Lucian Boia: Vesztesek és győztesek : az első világháború újraértelmezése
Világháború, Trianon, országvesztés. A történéseket saját nézőpontunkból sokszor és sokféleképpen értelmeztük már. De hogy látja ugyanezt a másik fél? Mit gondol a neves román történész, aki nem a győzelmi mámortól elvakultan közelít a kérdéshez?
Lucian Boia első világháborúról szóló könyve Erdély és Románia egyesülésének mítoszait is feszegeti. A mű megjelenésekor Romániában azonnal a média viharos érdeklődésének a középpontjába került, mert a szerző több olyan sarkalatos, új és merész megállapítást tesz a modern Románia megteremtéséről, amit eddig még senki sem mondott ki. A könyv éppen ezért hihetetlenül izgalmas olvasmány mindenkinek, aki érdeklődik a 20. és talán még inkább a 21. század Európájának a történelme iránt.
Trianon arcai : naplók, visszaemlékezések, levelek
Trianon - második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést. E kötet korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és más személyes jellegű, többségükben eddig kiadatlan történelmi forrásokon keresztül mutatja be az első világháború befejezését követő impériumváltások hatásait. A történelmi Magyarország legkülönbözőbb pontjairól arisztokraták és kisemberek, nők és férfiak, felnőttek és gyermekek, magyarok és más nemzetiségűek vallanak benyomásaikról, érzéseikről, valamint arról, hogy saját személyes sorsukban milyen változásokat hozott az 1918-1920 közötti időszak. Ugyanazt az eseménysort különböző szempontokból és eltérő élethelyzetekből szemlélve olvasóink előtt izgalmas kép rajzolódik ki a Monarchia felbomlását átélő társadalomról.
Dékány István: Trianoni árvák : Csonka vágányon
Az első világháborús összeomlás után az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamai és a szomszédos országok megkezdték a területfoglalást. A magyar állam vezető tisztségviselőit hűségeskü letételére kötelezték, akik ezt megtagadták, azokat kiutasították országukból. Az anyaország a marhavagonokban érkező menekültek jelentős részének nem tudott sem állást, sem lakást biztosítani, így azok hónapokig, évekig a vagonokban várták sorsuk jobbra fordulását. Dékány István, a Csonka vágányon című dokumentumfilm rendezője levéltárakban, könyvtárakban kutatott, korabeli iratok, újságcikkek, naplóbejegyzések, valamint az érintettek és családtagjaik személyes beszámolói alapján meséli el a vagonlakók kálváriáját.