Horváth Ferenc jelen kötete legutóbbi húsz esztendejének bibliai fogantatású verseit tartalmazza.
A verseskönyv öt egymást erősítő, kiegészítő fejezetből áll, s ezekben a bibliai témák igen sokszínű feldolgozását lelheti fel az olvasó. Akadnak benne valóságos zsoltárfordítások, bibliai költői parafrázisok, versre hangszerelt ó- és újszövetségi fejezetek, téveszthetetlenül egyéni hangú bibliai témájú versezetek.
A könyv zárófejezete, egyben koronája a címadó mű, a Jób könyve, mely az eredetileg is költeménynek íródott ószövetségi alkotás szöveghű verses fordítása.
Horváth Ferenc szívbéli tisztelettel nyúl a bibliai témákhoz; archaizál és modernizál egyszerre, s ugyanígy egymást támogatja verseinek objektív hangvétele és mély személyessége is. A költő szembetűnő formai biztonsága, poétikailag mindig indokolt verselési bravúrjai szinte észrevétlenül simulnak a sokrétűségében is egységes verskötetbe.
A költő így vall a kötet megjelenéséről:
A költő elengedi kéziratos kötetét
(A Jób könyve szárnyra bocsátása)
Nem tartom már kötelemen:
kötetemet elengedem.
Dajkálgattam, volt ölebem:
hagyom, hadd menjen kötetem.
Volt cirógatott cicusom:
dorombolását már unom.
Volt rácsom, végtelen terem,
szükségszerűm, véletlenem.
Volt korbácsos hajcsárom is,
mégis, hogy elmegy, bánom is.
Mi minden nem volt kötetem!
Volt nyaram, őszöm és telem,
tavaszom, éjszakám, delem,
hajnalom, estém, reggelem,
papírsárkányom… Elmehet!
Tökéletes úgysem lehet.
Kis híján két évtizedig
rendezgettem a verseit:
keresgéltem jó rímeket,
nőneműket és hímeket,
s hogyha egy sorom elakadt,
cserélgettem a szavakat,
csiszoltam a vers ritmusát –
míg szívem vívta a tusát.
Kötetemet elengedem:
indul, most még képlékenyen,
formálhatón – de jaj, mi várja?
Tátva az éhes nyomda szája!
2016. 12. 05. Horváth Ferenc