Szabó Magda: Danaida
"A Danaidá-ban először nyúltam hivatásos író kezével a minta értékű antik mitológia figurái közé: Danaus király lányai azzal bűnhődtek bűnükért, hogy az idők végezetéig feneketlen hordóba kellett vizet hordaniuk. Beteget nem enyhített a szétszivárgott víz, szomjat nem oltott, vért se mostak vele, elcsorgott, mint Csándy Katalin könyvtárvezető élete, ez a gyűrű-élet, amelyben elválaszthatatlanul kitapinthatni a kezdettel azonos véget.Az én Danaidámnak az a bűne, hogy csak önmagára figyel élete kétharmad szakaszában, s nem veszi észre, hogy minden kor történelmi időszak, amelyben nemcsak alakul az emberi sors, hanem maga a benne élő is adhat jelzést, esetleg valami fordulatot a hazai vagy világtörténelemnek. Csándy Katalin a nagy emberi érzésekre érzékeny, szerelemre, féltékenységre, szégyenre, nem veszi észre, hogy az idő nagy folyója olykor hidat, olykor gázlót kínál, esetleg jelzés mutatja, hol nem tanácsos vízbelépnie. Környezetében minden megváltozik, ő csak addig a határig, míg felismeri, ne bukdácsoljon már holtáig a számára kilátástalan koordináták között, hanem mentse meg, ami az életébõl megmenthető. Az elvarázsolt királylány sose figyelt jól, mire feleszmélt, problémáin és személyén átlépett a történelem, amin még módosíthat, tárgyilagos, holdverte frázis, se indulat nem perzsel, se kétségbeesés, nem a nap süt, csak a hold." Szabó Magda
Babits Mihály: A gólyakalifa
Tábory Elemér, a regény hőse kettős életet él. Ha „fekete Álma” nem árnyékolná be az ébrenlét óráit is, „Sonntagskind” lehetne, a szerencse gyermeke, akinek kedvez a sorsa, s akiben a képesség is megvan a boldogulásra és a létezés örömeinek teljes átélésére. A szorongató éjszakai álmok s az álmok emlékei azonban győznek a valóság fölött, eltömik az öröm forrásait, félelmetes hatalmukkal átrendezik, megváltoztatják Tábory Elemér belső világát. A folyton megújuló álomkényszer megalázó sorsot rajzoltat a képzelettel, nyomasztóan, kínzóan teljeset, amely csak asszociációkkal kötődik a másikhoz, s mely sokkal több emberé, mint a másik. Tábory Elemér álmában előbb egy asztalosinas életét éli, akivel kegyetlenül bánnak, s aki a kegyetlenkedésekre maga is brutalitással felel, azután pedig napidíjas pesti írnokként tengődik – nélkülözések, félelmek, szorongások között – egészen az öngyilkosságig. A gólyakalifa a személyiség-megoszlás modern, világirodalmi rangú regénye, s egyben izgalmasan szép vallomás is az emberi elkötelezettségről, a szenvedélyre való belső készenlétről.Márai Sándor: A szegények iskolája
Márai humora, mely ebben a műben az első perctől az utolsóig sziporkázik, mindenkit elbűvöl. Az öniróniában is gazdag írás nem csak „világmegváltó” gondolatokat tesz közkinccsé, de az író hétköznapjaiba is bepillantást enged, bár furcsa prizmán keresztül. A példákat ugyanis legtöbbször saját, „gyakorló szegény” életéből hozza. Az esszének álcázott szatíra a harmincas évek elején született, de gondolatai olyan aktuálisak, hogy akár a 2009-es gazdasági válság is ihlethette volna. Ez az aktualitás számunkra még szórakoztatóbbá teszi, Fesztbaum Béla finoman árnyalt előadása pedig kiemeli az iróniát, de nem veszi el a poénok felfedezésének örömét.Graham Greene: A tizedik
Ez a kis Graham Greene gyöngyszem a második világháború vége felé íródott, de csak a 80-as évek közepén jelent meg. A megszállt Franciaországban játszódik, túszok tizedelésével fizetnek a németek az ellenállók akcióiért. Az egyik túsz megvásárolja életét egy társától. De élhető-e az így megszerzett élet? Ezt is megtudjuk ebből a fordulatos, izgalmas kisregényből. Fekete Ernő nagyszerű előadásában egy lélektani elemekben bővelkedő feszültséggel teli krimit élvezhetünk.Daniel Kehlmann: A világ fölmérése
Két öreg, kissé bogaras tudós ember (Alexander von Humboldt és Carl Friedrich Gauss) először 1828-ban találkozik Berlinben, hogy a tudomány érdekében összefogjanak. A világot járt felfedezőnek és a szobájába zárkózó tudósnak azonban csak egy közös vonása van: a szenvedélyes tudásvágy. A szerző humorral teli, élvezetes stílusban meséli el a két zseni életét, sikereiket és kudarcaikat, kötéltáncukat nagyság és nevetségesség határán. A regény rafinált játék a tényekkel és fikcióval; különös fantáziával, erővel és ragyogó technikával megírt mű.Erich Kästner: Az eltűnt miniatűr
Külz papa, a derék berlini hentes- és mészárosmester nem is sejti, micsoda meglepetéseket tartogat számára a végzet – hiszen ő épp csak „kiruccant” néhány napra Koppenhágába! Ám a sors – valamint a műkincsrablók – útjai kifürkészhetetlenek, s a jó öreg hentesmester, a szép Irene, a titokzatos Horn professzor, és még sokan mások fergeteges kalandokat élnek át, egészen a végkifejletig – amely azonban nem egyaránt megnyugtató mindenkinek...Márai Sándor: Föld, föld!...
Vallomás és történelem. Vallomás hazáról, anyanyelvről, magyar irodalomról, a háború előtti társadalomról és a változásról, ami helyett végül az író az emigrációt választja. És az 1944 és 1948 közötti korszak történelme. Ahogy a polgár megéli az ostrom napjait a szovjet csapatokkal a hátországban, a város újjáéledését az ostrom után, a szó szerinti kenyérgondokat az ostrom és az infláció idején, az államosítást, a letartóztatásokat. Az éles szemű megfigyelő feljegyzései és a megírásig eltelt 25 év tapasztalatai alapján olyan tartalmas, objektív, itt-ott szinte profetikus mű született, aminek számos részletét lírai szenvedély hatja át. Szilágyi Tibor nagyszerű előadásában a vallomás, (líra, esszé, és számos versrészlet) igazi élménnyé válik.Márai Sándor: Harminc ezüstpénz
Jézus a történelmi személy. Röviden ez a tárgya ennek a lírából, drámából, pátoszból és iróniából szőtt Márai remeknek. A történetet természetesen mindannyian ismerjük. „De a mód, a rendezés…” ahogyan elénk tárja, ez a rendkívüli. Ez késztet elgondolkozásra az emberről, az Ember Fiáról, a történelem örök ismétlődéséről, a meg nem fogadott tanulságokról, a politikáról, a népről, a vezetőkről, a prófétákról és epigonokról. Nick Hornby: Hosszú út lefelé
Martin karrierje saját hibájából romokban hever. Egy reggeli TV show népszerű műsorvezetője volt, de kirúgták, és családi problémái is vannak. De Szilveszter éjszaka nem csak ő megy fel Londonban az elhagyott toronyház tetejére, hogy minden problémáját megoldja: ott összefut egy középkorú nővel, egy 18 éves lánnyal és egy fiatal amerikaival is, aki pizza-futárként dolgozik. Ugranak? Lesétálnak a lépcsőn? De hogyan tovább? Meg kell halniuk, vagy sikerül átlendülniük a mélyponton? Kétségbeesett emberek, akik annyira különböznek, hogy egyébként soha nem találkozhattak volna. Mégis sikerül egymásban megkapaszkodniuk. Nick Hornby sok humorral és empátiával megírt műve mai emberekről és mai problémákról szól. Szórakoztat, elgondolkoztat, és sok tanulsággal szolgál. Kellemes órákat ígér a négy nagyszerű színész előadásában a négy szereplő párhuzamos monológja.Szabó Magda: Katalin utca
Az író most beavatja az olvasót titkába: ő milyennek képzeli el a halál utáni életet, a túlvilágot, az élők és holtak érintkezését és folyton változó viszonylatait, s megpróbálja körbevilágítani az etikai több mint faux pas-t, amikor szándékosan, olykor szándéktalanul, de vétkezünk. Három családot költöztettem a Katalin utcába, egy fogorvost feleségével, lányával, egy pedagógust Irén és Blanka nevű gyerekeivel és egy őrnagyot, akinek fia van, Bálint. A három ház szomszédos, talaj tekintetében azonos egység, s a lakók barátok. Az olvasó majd látni fogja, hogyan szövődnek és kuszálódnak össze a szoros egymás mellett élés szálai a családok életében, ki hogy viselkedik válságos pillanatokban, s miután a regény végére elkészül az egyenleg, el is falazza a visszatérés akár álombeli lehetőségét is attól, aki nem érdemli meg.
Csak a személyek fordulnak meg tengelyük körül, ebben a regényben, ahol a holtak úgy járnak-kelnek, mint az élők, az olvasónak meg kell éreznie, nincs valódi halál, csak visszatérés valamibe, ahonnan egy időre kiszálltunk és hogy az apostolnak, aki olyan megindítóan prédikált a szeretetről, bizony, igaza van.
Kertész Ákos: Makra
"A hatósági vizsgálat kiderítette, hogy véletlen balesetre semmi se utal. Makra Ferenc harmincnyolc éves budapesti lakos megfontoltan, tudatosan és önkezével vetett véget életének."A tragikus epizód, amellyel a regény zárul, egy már-már heroikusnak tűnő küzdelem végére tesz pontot. A történet főszereplője huszonhat éves koráig, egészen egy húsvétvasárnapi véres verekedés pillanatáig elégedett ember, akit elérhetetlen vágyak nem nyugtalanítanak. Mindig mindent megtesz, hogy ne különbözzék az emberek többségétől, észrevétlen maradjon. De ez a verekedés egy csapásra mindent megváltoztat. Makra megkezdi "szívós" küzdelmét azért, hogy visszafogadják. A kívülállástól, kirekesztettségtől félve nem meri vállalni önmagát, tehetségét, emberségét. Szerelme, Szombaty Valéria, akit szenvedélyes közéleti érdeklődés és fanatikus művészi ambíció tölt el, döntés elé állítja. Makra Ferenc szakításukkor tulajdonképpen önmaga elől menekül. Második - utolsó - találkozásuk is önvizsgálatra kényszeríti. Közel negyvenéves már és belefáradt abba, hogy elfogadtassa magát embertársaival. Tragikus bukása, öngyilkossága szinte önigazolás.
Kosztolányi Dezső: Nero, a véres költő
Történelmi regény, lélektani dráma és politikai görbe-tükör. Nero, a 17 éves ifjú császár nagynak kívánja látni Rómát, de néhány év múltán már csak a saját nagyságát hajszolja, mint költő, színész és versenykocsis. Anyját, Agrippinát - aki megmérgezte Claudiust, hogy Nero császár lehessen - megöleti. Poppea, aki fiatal felesége, Octavia ellen hangolja, eléri célját: császárné lesz, de ő sem sokáig élvezheti győzelmét. Tudós, de megalkuvó nevelője, Seneca elborzad, látva, mivé lett útmutatása Nero beteg lelkében. És a császár körül egyre nagyobb a talpnyalók, a haszonlesők és a kivételezettek serege, akikre Neronak nagy szüksége van, mert rossz költő és rossz politikus. Molnár Piroska nagyszerű előadása élővé varázsolja a történelmet.Popper Péter: Pilátus testamentuma
A regény egy latin műveltségű római katonatiszt szemszögéből mondja el a golgotai eseményeket. A tisztet, Pontius Pilátust, Judea helytartójává emeli a sors. Idegenkedve nézi a számára barbárnak tűnő zsidó vallási kultuszt, mégis egyre jobban belekerül a messianisztikus eszme vonzáskörébe. Sajátos helyzete lehetővé teszi, hogy Róma, a főpapság és Jézus tanítványainak oldaláról is figyelje a kereszténység megszületését.Márai Sándor: Rómában történt valami
Történelem alulnézetből. Talán ezt az alcímet viselhetné Márai Sándor történelmi regénye, amely Julius Ceasart, a diktátort, sok későbbi diktátor előképét, azokon a képzeletbeli beszélgetéseken keresztül mutatja be, amelyek a halála napján akár elhangozhattak volna. A történelmi környezet igen alapos ismeretének birtokában megírt regényből az író sűrűn kikacsint ránk, a ma olvasóira, a ma embereire, akik ráeszmélhetünk, hogy diktátorok és alattvalók az évezredek során nem sokat változtak. A szellemes, gyakran gúnyos, a történelemi ismereteket legnagyobb könnyedséggel sugárzó szöveg Rátóti Zoltán előadásában, szinte odavarázsol minket Cézár Rómájába. Tanulságos, élvezetes, szórakoztató.Arthur Koestler: Sötétség délben
A Sötétség délben 1940-ben látott először napvilágot, s a század egyik legnagyobb vihart kavart regénye lett. Arthur Koestler fiatalon a kommunista mozgalom vehemens elkötelezettje, a "hitehagyás" friss sebének fájdalmával, ugyanakkor éles logikával és az írói képzelet szenvedélyével írta meg ezt a regényt, amelyben a 30-as évek nagy szovjet pereinek emberi kérdéseit kívánta bonckés alá venni. Kulcsregényt írt ugyan, abban az értelemben, hogy a regény olvasója számára világos: a cselekmény a sztálini önkényuralom világában játszódik és hőse, Rubasov sokban hasonlít a koncepciós jogi procedúrák fővádlottjaira (Buharinra, Radekre és másokra), de a regény problematikája túlmutat a publicisztikus aktualitáson, a felületesen felfogott "politikai botrányon".Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Mi lenne, ha az intelligencia műtéttel megnövelhető lenne? Boldogabb-e az okosabb ember? Charlie Gordon nem lesz boldogabb attól, hogy IQ-ját 70-ről 180-ra növelik. De az eredmény nem is tartós. Néhány hónap alatt megy végbe a szenzációs változás, majd a leépülés. Naplójából - a pszichológus író nagyszerű beleérző-képessége révén - megismerhetjük, hogyan látja a szellemileg visszamaradott ember a saját helyzetét, milyen bonyolult a kísérletező és a kísérleti alany viszonya, mennyire elszakadhat egymástól a szellemi és az érzelmi fejlődés. Elgondolkodtató, hogy miként befolyásolja a visszamaradottból zsenivé váló Charlie környezetében élők hozzá fűződő érzelmeit intelligenciája változása. Fekete Ernő nagyszerű előadása drámai erővel jeleníti meg Charlie Gordon és Algernon, a kísérleti fehér egér fantasztikus történetét.