Kortárs regények
Galgóczi Dóra: Válaszok háza
Ötször cserél gazdát az aranyesők közt megbújó, különös ház. Minden lakója úgy lép be a kertkapun, hogy összekuszálódott élete megoldásra vár. Még nem sejtik, hogy elég néhány hónapot eltölteniük új otthonukban, és váratlan fordulatot vesz a sorsuk
Veronika késői lázadó, akinek fáradságos utat kell bejárnia a szigor álarcát viselő apja szívéig. Hogyan találja meg Luca, a nyurga kamaszlány igazi hivatását, és miként fogadtatja el szüleivel, akik más sorsot szántak neki? A valóságos jégkirálynő, Szilvia már-már a társtalanságot választja életformájául, amikor húga ráveszi, adjon esélyt magának, és mozduljon ki az életbe. Lesz-e az örök harcban álló testvérpárból igazi szövetséges? Mit tartogatnak az évek a visszavonult orvosnak, és hogyan különbözteti meg a hamis látszattól Nándor az egyetlen igaz szerelmet? A választ a kis ház őrzi, mely csak akkor engedi útjukra lakóit, ha meghallották az üzenetét.
Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből
Miért ír egy vérbeli lírikus prózát? Talán azért, hogy kiderüljön, van átjárás a két műfaj között: nem csak epikus költemények léteznek, ugyanígy lehetséges a prózában is költőnek lenni, különösen a rövidprózában. A kötéltáncos épp ezt csinálja: lírikusként egyensúlyozva lépked a próza vaskosabb, sokszínű kötelén. Hol a jelenben, hol a múltban jár, de mégis a ma áll a figyelme centrumában, a mához hajol közel, akkor is, amikor a történetek jelen idejűek, és akkor is, amikor régi emlékeket elevenítenek fel.
Lépkedünk színről színre, történetből történetbe, Nádler István kötéltáncos grafikái között. Van egy történetem ez az egyik írás felütése. Kántornak hangja is van ahhoz, hogy ezek a történetek feszesen izgalmasak legyenek, ez pedig ugyanaz az egyszerre személyes és tartózkodó, iróniával és szenvedéllyel vegyített, összetéveszthetetlen hang, amit már a versekből is jól ismerünk. S ha egy történet hősei netán ókori görögök, akkor se lehet semmi kétségünk afelől, hogy a történet rólunk szól.
Nagy Gergely: Simon és Simon
Nagy Gergely regénye három generáció, a három Simon élettörténetének fordulatait illeszti össze. Mindhárman építészmérnökök, akiknek a történelem a terveikkel, házaikkal együtt az életüket is többször lerombolja. Az olvasó jól teszi, ha lassan elengedi a fogódzókat, és hagyja, hogy magával vigye a sodrás, amelyben azért talál néhány fix pontot: egy közép-európai családregény fragmentumait, amelyek között ott a folytonos kérdés: menni vagy maradni?
Schein Gábor: Svéd
Grönewald úr tíz nappal a halála előtt üzenetet küldött Budapestre Bíró doktornőnek, hogy haladéktalanul szálljon repülőre, és anélkül, hogy utazása céljáról bárkit értesítene, azonnal keresse föl. Schein Gábor új regényének nyitómondata egy izgalmas nyomozás kezdete: Ervin, a Stockholmba került árva fiú folytatja a nevelőapja által megkezdett keresést édesanyja és saját múltja iránt. De a múlt éppúgy feltárhatatlan, mint az anya emléknyomainak elviselése. Schein Gábor Svéd című könyve metsző pontossággal és nagy művészi erővel megírt regény: a kortárs irodalom fontos eseménye.
Gerlóczy Márton: Elvonókúra
Egy magyar pincér életének 12288. napján elutazik egy thai szigetre, hogy végre kipihenje magát és leszokjon az alkoholról. Útitársa, Márczy Lajos (A csemegepultos naplója, Check-in), napról napra dokumentálja titkos naplójában a pincér elvonókúráját, saját küzdelmét és a thai sziget valóságát: a kiábrándult helyieket és a nyugati világ dőzsölő hordáit; a görcsösen és kétségbeesetten nyugalmat és kalandot kereső nőket és férfiakat.
Az Elvonókúra a szerző első olyan regénye, amit mindvégig félmeztelenül, zokni nélkül írt. Ez nagy segítség volt számára, hiszen rengeteg manapság a pulóverben és zokniban készülő regény, és látjuk az eredményét.
Kerékgyártó István: Hurok – Pénzmagyar
Kerékgyártó új regénye akár az előző, a Rükverc, mely színházi darabként is sikert aratott napjainkban játszódik. A szerző kegyetlenül éles reflektorfénnyel pásztázza a magyar társadalom szinte teljes keresztmetszetét, a minisztertől a drogos fiúig, a nagyvállalati vezérigazgatótól a bolti eladóig. A történet mintázata régről ismert, Arthur Schnitzler a huszadik század fordulóján írt Körtáncának szerkezetét eleveníti fel a szerző, de míg ott a történet továbblendítője az erotika, a szexuális aktus a társadalom különféle bugyraiból újabb és újabb csábítók és elcsábítottak tűnnek föl , addig a Hurokban napjaink emberének alávetettsége, kiszolgáltatottsága mozgatja a történetet.
Grendel Lajos: Négy hét az élet
A Kossuth-díjas szerző legújabb műve a számvetés regénye. Kegyetlen és önsajnálat nélküli szembenézés azzal, hogy eltűnt egy világ: megszűnt a Felvidéken a magyar középosztály. Grendel Lajos mindezt tragikus iróniával, sok humorral és szigorú éleslátással beszéli el – pátosz és nosztalgia nélkül. Túlzás nélkül állítható, hogy e regény megjelenése fordulatot jelent Grendel írói pályáján és egyben a kortárs irodalom eseménye.
Grendel Lajos: Rossz idők járnak
Grendel Lajos ebben a kötetében folytatja azt a számvetést, amit a Négy hét az élet című regényével elkezdett – az illúziókkal való kíméletlen leszámolást, és az élet elmúlásával történő hideg szembenézést. Új novelláskötete a tőle megszokott groteszk humorral és keserű iróniával jeleníti meg a közelmúlt és a jelen közép-európai sorshelyzeteit, traumáit.
Durica Katarina: Szlovákul szeretni
Petra egy bécsi galéria megbízásából Tanzániába utazik, hogy potom pénzért kézműves dísztárgyakat vásároljon. A déli kontinensen egy európai kalandorok által lakott hostel fogadja, ahol új barátokra tesz szert, de az önfeledt pillanatokra súlyos bűntény árnyéka vetül
Sali a ruandai mészárlások elől menekülve jut el Belgiumba, majd az USA-ba, de lelki sebeire sehol sem talál gyógyírt. Petra az a nő, aki mellett végre igazán önmaga tud lenni, de vajon a szerelmük kibírja-e a megpróbáltatásokat?
Paul feladja jól jövedelmező irodai állását, mert kiölte belőle a szenvedélyt. Szabadon szeretne élni, kötöttségek nélkül. Dar es Salaamba utazik, hogy körbebiciklizze a Kilimandzsárót. Itt találkozik Petrával és Salival, akik szintén a boldogságot keresik
Mindeközben Károly, a csallóközi magyar emigráns akiből a hetvenes években Karol lett Pozsonyban, majd Charles Ausztráliában utolsó óráiban eléri, hogy újra együtt legyen a család.
Javier Sierra: A halhatatlanság piramisa
1799 augusztusa. Egy ember fekszik a nagy piramis sírkamrájában, a szarkofágban, küzdve a halálfélelemmel, a klausztrofóbiával, a különös látomásokkal és a rátörő emlékekkel. Nem tudja, él-e még, vagy már meghalt. S ha meghalt, feltámadhat-e. S ha nem, mi lesz a lelkével. A fiatalember a harmincéves Bonaparte Napóleon. Nem csak a kíváncsiság hajtotta, hogy egy éjszakát a nagy piramis belsejében töltsön; azt ígérték neki, hogy olyan beavatásban lesz része, melynek során feltárul előtte egy ősrégi titok, és ettől megváltozik a sorsa. És nemcsak az övé, hanem Egyiptomé és az egész világé is.
Alkimisták, varázslók, franciák, egyiptomiak, beduinok, szépséges táncosnők, öreg bölcsek, egymással hadakozó egyiptomi családok keresik együtt vagy külön, összefogva vagy kegyetlen küzdelemben a világ legnagyobb kincsét: az örök élet formuláját.
Azt a titkot, amely feltámasztotta Oziriszt és feltámasztotta Krisztust.
Dave Eggers: A kör
Mae, a huszonéves lány még csak pár napja dolgozik álmai munkahelyén, de máris teljesen átalakult az élete. Mihez kezdjen ezekkel a tapasztalatokkal? Dave Eggers sokkoló konkrétsággal rajzolja meg napjaink szép új világ-át. A Kör fiatalos, menő kaliforniai szoftvercég, amelyben nem nehéz ráismernünk a Facebookra vagy éppen Google-re. Lelkesedésük és profizmusuk pillanatok alatt elhozza a tökéletes modernizációt de mi a helyzet a privát szférával és az egyéni szabadságjogokkal? A Kör dermesztő víziója közelebb van hozzád, mint gondolnád.
Ian McEwan: A gyermektörvény
Fiona Maye felsőbírósági bíró, szakterülete a családjog. Nehéz ügyekben okos, átgondolt, sokoldalúan érzékeny ítéletei jóvoltából a jogásztársadalom egyöntetű elismerését élvezi. Ám a szakmai siker nem feledtetheti magánéleti gondjait: harminc év után házassága összeomlással fenyeget. És épp ebben a válságos pillanatban kell sürgősen ítéletet hoznia egy különleges ügyben. A szép, elbűvölő, tizenhét éves Adam vallási okokból (és hasonlóképpen vallásos szülei támogatásával) nem hajlandó alávetni magát az orvosi kezelésnek, amely megmenthetné az életét vészesen fogy az idő. De dönthet-e világi bíróság az őszinte hit, meggyőződés ellenében? Míg ezt mérlegeli, Fiona meglátogatja a fiút a kórházi találkozás rég elfeledett érzéseket kavar föl benne, a fiúban pedig új szenvedélyeket szabadít el. Fiona ítélete mindkettőjükre nézve meghatározó következményekkel jár. Csak örülhetünk A gyermektörvény megjelenésének. ... Egy pillanatra sem feledhetjük, hogy élet és halál mezsgyéjén járunk.
Történelmi regények
Francine Rivers: Visszhang a sötétségben
Hosszú hónapok teltek el az arénában történt tragikus események óta, ám Marcus Valerianus továbbra sem képes megszabadulni egy egyszerű rabszolgalány emlékétől. A Római Birodalom által kínált gyönyöröket maga mögött hagyva Júdeába hajózik, hogy megtalálja és megátkozza Hadassa Istenét. Mindeközben Juliát is utoléri a végzete, mert egy különös, a testét és a lelkét emésztő kórban szenved. Egy rejtélyes, fátylakba burkolt nő szegődik mellé segítőként, aki szinte már kísérteties módon emlékezteti őt valakire a múltból.
Az oroszlán jele-trilógia második kötete Marcus és Julia Valerianus sorsának bemutatásával az istenkeresés rögös és sokszor kiszámíthatatlan útjának gyönyörű allegóriájává válik.
Benkő László: Dzsingisz szürke szolgálója
Az 1200-as esztendők elején járunk, amikor Dzsingisz, akinek Isten a hagyomány szerint feladatul szabta minden földek meghódítását, már megalapította birodalmát, és terjeszkedni készül. Egy fiúcska kerül a nagykán udvarába, aki tanulási vágyával és kiemelkedő képességeivel rögtön feltűnik Dzsingisz szürke eminenciásainak, akik a világhódító terveket előkészítendő, egyedülálló kémhálózatot szerveznek.
A kis főhős átesik a kötelező katonai kiképzéseken, és legényke korától részt vesz a mongol hadsereg titkos akcióiban. Ő a klasszikus telepített hírszerző korabeli mintája, aki azt a feladatot kapja, hogy kalmárként települjön le II. András Magyarországán, mint a kémhálózat egyik láncszeme, akinek kapcsolatokat kell kialakítania a királyi udvar prominenseivel.
Az európai küllemű, mongol szolgálatban álló kém pedig megkezdi több évtizedes működését.
Benkő László: Két lélek egy testben
Magyarország egyre nehezebb időket él, külső és belső ellenség veszélyezteti a trónt. Dzsingisz fiainak hadai országokat kebeleznek be, népeket hajtanak igába. Aki nem hódol meg, az elpusztul, de ha beadja a derekát, a mongol kánok segédhadaként és szolganépeként maga is a soron következő hódításokat segíti.
Berény, a magyar király környezetében megtelepült mongol kém fáradhatatlanul teszi dolgát, akként, ahogyan Dzsingisz nagykán jurtadzsiai kiképezték, és mindenről tájékoztatja összekötőit, ám egy végzetes felismerés meghasonlásra készteti…
A mongolok pedig egyre terjeszkednek, láncreakcióként taszítva a még meg nem hódolt népeket nyugatnak, köztük a kunokat, akiket II. András király fia, IV. Béla jóváhagyásával befogadnak Magyarországon. Jöttükkel azonban megbolydul a belső rend, amit a korona belföldi és külhoni ellenfelei gátlástalanul kihasználnak.
Benkő László: A végső tenger
Muhipuszta, 1241.
IV. Béla magyar király és Batu mongol kán seregei összecsapni készülnek.
A történet főhőse, Berény immáron kettős szerepben található a harcokban. Vajon valóban oly mértékben tartott Batu az összecsapástól, hogy csaknem elhalasztotta azt?
Milyen külső és belső események vezettek oda, hogy a magyar király hada képtelen volt megállni a mongol kán előtt? A Nyugat és a Szentszék hathatós segítsége vajon miért maradt el? Hogyan alakult Magyarország sorsa a rövid, de rettenetes mongol megszállás alatt? Mekkora volt a pusztulás valójában, és milyen intézkedéseket vezetett be Batu kán?
Mindenre választ kap az Olvasó, ha a regényfolyam utolsó kötetében elkíséri a főhőst a Sajó-menti ütközetbe, és követi IV. Béla király és családjának sorsát Bécsen keresztül a Tengermellékig, majd tovább, át a következő évtizedeken. Tanúi lehetünk a mongolok váratlan kivonulásának és Béla király új politikájának, amellyel erősebbé kívánja tenni Magyarországot.
Merethe Lindstrøm: Csenddé vált napok
Azzal kezdődött, hogy Simon leveleket kapott. Elég sokat megtudott arról, ami a rokonaival történt a háború alatt. Szinte mindegyiküket lágerbe vitték és megölték, kivéve az anyját, az apját és az öccsét. Ők, a szülei, az öccse és ő maga a gyűlölt búvóhelynek köszönhetően menekültek meg. A többiek kitöröltettek a történelemből. A barátai, akikkel játszott, a lányok, akik tetszettek neki, a szomszédok, a sarki boltos, a tanárai, az osztálytársai, az anyja és az apja teljes családja, mindenki odaveszett. Bűntudata volt, azt hiszem bűntudata volt, mert ő életben maradt, talán mindenkinek bűntudata volna ilyen helyzetben.
Aline Ohanesian: Orhan öröksége
Aline Ohanesian első regénye kiugró sikert hozott számára, több díjra jelölték, számos nyelvre lefordították, és a kritikusok szerint új, egyéni hangot hozott az amerikai irodalomba. Műve többrétegű: felfedezhető benne a manapság oly népszerű privát történelem, de egyben családtörténet is egy generációkon átívelő tragédia és egy gyönyörű, szenvedélyes szerelem története. Az emlékek száz év múlva is ott rejlenek az ételeink illatában, a gyermekeink mondókáiban, minden lélegzetvételünkben vallja az író.
Mindkét főhőse felejthetetlen, erős karakter. A török Orhan, aki sokáig Németországban élt és dolgozott, nem foglalkozik a múlttal. Miután a nagyapja, Kemal meghal, rá száll a tarka szőnyegeket, kilimeket gyártó vállalkozása, az anatóliai házukat azonban egy ismeretlen nő örökli. Orhan repülőgépre ül, hogy felkeresse Amerikában a rejtélyes, kilencven éves Szedát, és kiderítse, milyen szerepet játszhatott Kemal életében.
A kaliforniai idősek otthona, ahol az örmény származású asszony él, különös hely. Az öreg hölgy eleinte bizalmatlanul fogadja a török fiatalembert, de ahogy telik az idő, egyre több részletre derül fény a két család elfeledett és szövevényes kapcsolatáról. Feltárulnak előttünk a történelem sötét lapjai: az I. világháború és az örmény népirtás borzalmai. Orhan nap mint nap közelebb kerül egy mélyre temetett titokhoz, mely alapjaiban változtatja meg viszonyát a múlthoz, sőt mi több, befolyásolja az egész család jelenét és jövőjét is.
Ismeretterjesztő könyvek
Olivia Fox Cabane: Személyes vonzerő
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ?
A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik úgy tartják, hogy némelyik embernek (Bill Clinton, Steve Jobs, Oprah Winfrey) van, másoknak nincs. Ám Olivia Fox Cabane bebizonyítja, hogy ez egyszerűen nem igaz. A karizmatikus viselkedést bárki megtanulhatja és fejlesztheti. Aki karizmatikusabb akar lenni, annak nem kell alapvetően megváltoztatnia a személyiségét, hanem egyszerűen csak el kell sajátítania bizonyos módszereket, amelyek az alkatához a legjobban illenek.
A könyv segítségével megtudhatjuk, hogyan legyünk befolyásosabbak, meggyőzőbbek és ösztönzőbbek. Ha fejleszteni akarjuk azt a képességünket, hogy a mindennapi életben vagy a munkában karizmatikusak legyünk, azt ennek a könyvnek a segítségével azonnal megtehetjük.
Fred Pearce: Népcsuszamlás
Bárhová nézünk, a népmozgások keltik a legnagyobb vihart a politikában: a sokmilliárdos Kína meghiúsít minden, a klímaváltozást ellensúlyozni kívánó törekvést; terroristák bújnak meg a közel-keleti menekülttáborokban; az afrikai településekből kiárad az AIDS; migránsok öntik el Európát, megterhelve a közszolgáltatásokat, ugyanakkor az ő munkaerejük nélkül megbénulnának ugyanezek a szolgáltatások.
Van azonban valami, ami kevésbé közismert. A népesedési bombát lassan sikerül kikapcsolni: a világon élő nők felének már csak két vagy ennél kevesebb gyermeke van, emiatt egy emberöltőn belül csökkenni kezd a világ népessége. Eközben pedig mindannyian mind öregebbek leszünk.
Ez az úttörő munka azt tárja fel, hogyan jutottunk idáig, s merre haladunk tovább. Környezeti katasztrófával kell-e számolnunk? Vagy sikerül egy jobb, boldogabb jövőt teremtenünk?
Fred Pearce remek, eretnek és becsületes munkája demográfiai démonainkkal szembesít bennünket.
Buzás Gergely: Mátyás, a reneszánsz király
Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó?
A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt. A fentiekre és sok más történelmi talányra igyekszik fényt deríteni induló sorozatunk, melynek gazdagon illusztrált köteteit az adott téma neves kutatói, szakértői írták.
Glatz Ferenc: Konzervatív reform
Nekik kellett egy vesztes világháború, a történelmi államterület szétszakítása után újraberendezni az országot, megkísérelni az új államokhoz jutott régi nemzetszomszédokkal újfajta viszonyt kiépíteni és új beszédkultúrát kialakítani a sok száz éves elöregedett, megmerevedett társadalmi érintkezésrendszerben. Sok sikerrel és sok kudarccal. Sikerrel, mert beengedték végre a művelt parasztot és munkást a politikai életbe, s a nemzeti kultúrának európai politikai intézményrendszerét alapozták meg. Kudarccal, mert nem érezték: a szociális és vallási kasztosodás, a kiszorítás vezethet éppen az általuk megelőzni kívánt forradalmi mozgalmakhoz, és vezethet a megóvni kívánt emberi életek megsemmisítéséhez. Pedig magukat a konzervatív reform mestereinek képzelték. Tragikus csapat, ma már így látom, kudarcaik nemcsak közvetlen utódaikra, de ránk, az 1989-es rendszerváltás nemzedékére is kihatnak… Oldani és újrakötni a társadalmat összetartó hálót.
Noel Kingsbury: Fák
Mielőtt az emberiség átformálta volna bolygónk arculatát, a Föld nagy részét évezredeken át érintetlen erdők borították. Az ember nagyon jól ismerte a környezetében élő, olykor hatalmas növényeket, számos mitikus tulajdonságot kapcsolt hozzájuk. Ez éppúgy érvényes az északi területek fáira, az égerre, a kőrisre, a tölgyre, a szilfára, mint a nevezetes trópusi és szubtrópusi fajokra, legyen az az ében vagy a baobab. A kötet 150 fa konyhai, gyógyászati, kozmetikai felhasználásának lehetőségeit, spirituális vonatkozásait mutatja be, azokkal a jótékony hatásokkal együtt, amelyeket törzsének, kérgének, gyümölcsének, levelének tulajdonítanak.
Kim Hurst: Gyógynövények
Tudta, hogy a rozmaringot tömjénként égették, vagy a mandragóra gyökerét ördögűzésre használták? A szerző 150 érdekes, hagyományos növényt gyűjt össze, hogy bemutassa, hogyan lehet ezeknek a növényeknek a különleges képességeit felhasználni a konyhában, a gyógyászatban és a kozmetikában.
A könyvben pontos leírást találunk arra, hogyan ízesítették ételeiket a falusiak a középkorban, és hogyan használták a növényeket emésztési problémák és köhögés kezelésére vagy rovarriasztó készítésére. A kötet elolvasása után bevezetheti ezeket a hagyományos gyógyító szereket és konyhai csemegéket a mai életbe.
Albert Zsuzsa: Irodalmi legendák, legendás irodalom – 1956
A könyvben olyan írók, költők történetei szerepelnek, amelyek a legközvetlenebbül kapcsolatban vannak az 1956-os forradalommal. Kárpáti Kamil, Buda Ferenc, Tóth Bálint, Borzsák István, Papp Tibor, Parancs János, Bihari Sándor, Lakatos István, Virág Mária és a szerző, Albert Zsuzsa történetei a szívünkig érnek, a börtönévek megalázásait nem lehet elfelejteni, ahogy azt a boldog pár napot sem, amíg a forradalom résztvevői azt hitték, hogy sikerül a szabadság kivívása. Mindez, a változásokba vetett hit az írók, költők életművében élt tovább. Akik a könyvben mesélnek, interjút adnak, életben maradtak, történeteikben hitelesen vetítik elénk a kort, érzékeltetik a forradalmi napok emelkedett hangulatát, majd a későbbi időket, a kemény és a puha diktatúrát, az ötvenes, a hatvanas évek légkörét, társadalmi viszonyait, irodalmi életét.
Ungváry Krisztián: Az ostromlott Budapest két titka
Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó?
A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt. A fentiekre és sok más történelmi talányra igyekszik fényt deríteni induló sorozatunk, melynek gazdagon illusztrált köteteit az adott téma neves kutatói, szakértői írták
Steven Weinberg: A világ megismerése - Hogyan alakult ki a modern természettudomány
Fesztelen stílusú, információkban gazdag és átfogó tudománytörténeti munkájában a Nobel-díjas fizikus, Steven Weinberg elkalauzol bennünket az ókori Milétosztól a középkori Bagdadig és Oxfordig, Platón Akadémiájától a chartres-i katedrális iskoláján keresztül a londoni Királyi Természettudományi Társaságig. Bebizonyítja, hogy az ókori és középkori tudósok sokkal kevesebbet tudtak a világról, mint mi napjainkban, ráadásul még azt sem tudták, milyen ismereteket kellene megszerezni és hogyan. Évszázadokon át próbálták megfejteni az olyan rejtélyeket, mint például a bolygók mozgása az égen vagy az árapály jelensége. Erőfeszítéseik nyomán végül megszületett a modern természettudomány. Útközben Weinberg szemügyre veszi a természettudomány történelmi jelentőségű összeütközéseit és együttműködéseit az emberi szellem más területeivel: a vallással, a technikai fejlődéssel, a költészettel, a matematikával és a filozófiával.
A világ megismerése tanulságos felfedező utazás arról, hogyan tanultuk meg a bennünket körülvevő világot helyesen szemlélni és elemezni. Nagyívű beszámoló arról, milyen nehéz volt felismerni a modern természettudomány céljait és módszereit, illetve ennek a felfedezésnek az emberi megismerésre és fejlődésre gyakorolt hatását.
2014 nyaráig Farída egy átlagos életet élő, 18 éves jazídí lány volt. Amikor azonban az Iszlám Állam rajtaütött iraki faluján, az addig ismert világ darabjaira hullott: a dzsihádisták minden férfit köztük Farída apját és fivéreit megöltek, a nőket pedig magukkal hurcolták.
Farída kegyetlen őszinteséggel mesél rabsága körülményeiről: a mindennapos verésektől és erőszaktól kezdve a lelki terroron át a piacokig, ahol a nőket úgy bocsájtják áruba, mintha csak marhák lennének. A bátor lány lelkileg és fizikailag is kemény harcot folytatott fogva tartóival, míg végül többedmagával a sivatagon keresztül sikerült megszöknie. Története itt azonban nem ért még véget: a menekülttáborban rá kellett döbbennie, hogy sajátjai kiközösítették, megvetésük tárgyává vált.
Farída azonban nem adta fel. Tovább harcolva az Iszlám Állam, a megbélyegzés és a kirekesztés ellen, az egész világgal megosztja a történetét.
Paul Johnson: A modern kor
A húsz fejezetből álló könyv részletesen elemzi a század meghatározó eseményeit, különös tekintettel a totalitárius államok működésére, a bolsevik és a fasiszta típusú államrend kialakulására. Vizsgálódásai az egész világot érintő jelenségekre vonatkoznak, nem szűkülnek Európára. Külön elemzést szentel az Egyesült Államok huszadik századi történetének, az európai politikában játszott szerepének, és természetesen sem az afrikai, sem az ázsiai változások nem maradnak ki az analízisből. Paul Johnson műve nagyon sok információt tartalmaz, de stílusa révén mégis élvezetes, emészthető olvasmány. Aki ezt a művet türelmesen és figyelmesen végigolvassa, talán felelősségteljesebben fog viszonyulni a huszonegyedik századhoz.
