Mélyolvasó Klubunk nyári szünetet tart. Legközelebb augusztus 29-én találkozunk.
A májusi találkozásunkon megbeszélt verssel kívánunk minden olvasni, és mélyebben olvasni szeretőnek feltöltekezős nyarat, tartalmas olvasmányokat és gondos kertészkedést kívül, belül!
Hamvas Béla: Az elhagyott kert
Életem júniusán, mikor
már elmúlt a tavasz, de
még nem volt nyár.
Elhagyott kertbe értem,
felverte a gyom, a fa csupa
vadhajtás volt, az út csupa sár.
Nézd, mondom a kertnek, én
most kigyomlállak, a fák
ágait mind megtisztítom,
utaidat kiseprem, új kerítést
rakok körös-körül, a földet
jó mélyen felásom.
Úgy tettem. Másnap már ezer
virág nyílott az ágyakon
s a lombon át a nap sütött.
Lásd, mondom a kertnek,
most te vagy a legkülönb
a világ minden kertje között.
Aztán egy napra elmentem.
Oly sok hely van, ahová mind
menni kell,
csak másnapra tértem vissza,
az útról, másnapra, igen,
éppen kora reggel.
A kert megint olyan volt,
amint találtam, kerítés nélkül,
az út csupa gyom és csupa sár.
Életem júniusán, mikor
már elmúlt a tavasz,
de még nem volt nyár.