Mi, magyarok

Szerző
Sal Endre

Sal Endre könyvének nem kell reklám. A tengerbe sem hordunk vizet, mert felesleges. Mégis muszáj róla írnom. Már maga a könyv amolyan szép könyv. Rendkívül igényes, jó az illata, jól esik lapozgatni. Gyönyörű fotók hívogatják az olvasót egy elfelejtett világba. Pontosabban 51-be, mert 51 egy különleges történet valóságos hőseit ismerhetjük meg, akik jó része eltűnt valahol a történelem forgatagában.

Az Újságmúzeum sikere a Facebook-on már előre vetítette, hogy népszerű lesz a könyv, hisz maga az oldal is hihetetlen olvasósereglettel bír. Ez nem véletlen. A mai világban kevés az ilyen kedvességgel, pontossággal és mérhetetlen érzékenységgel megírt könyv, mint ez. A szerző szavain keresztül nemcsak olyan magyarokat fedezhetünk fel, akikről soha nem hallottunk, hanem olyan sorsok kerülnek elénk, amelyeket megélhetett volna bárki, és mégis feledésbe merültek volna. Minden „főhőst” szeretni tudunk, izgatottan követhetjük az életét, közben meg az motoszkál bennünk, hogyan lehetséges, hogy engedtük őket elfeledni.

Az idő és az emberi emlékezet sokszor nem kegyes az egyszerű emberrel. Veszi a radírját és akkor is tisztogat, amikor nem kérte rá senki. Életek jönnek-mennek, és akik részesei voltak, elfelejtődnek, legyenek fő-vagy mellékszereplők.

A nagy festékpalettán lehetünk pöttyök, foltok vagy csak könnyű maszatolások is, akkor maradunk meg, ha megtart bennünket a jótékony emlékezet. A 20. században sok tehetséges magyar öregbítette a hírünket, indult világgá hamuban sült pogácsával és nem tért vissza királylánnyal. Viszont elképesztő sikerek, kudarcok, pénz és hírnév követte őket, majd csalfa szeretőként tűnt el mellőlük.

Most itt van ez a könyv, egy remek összeállítás, és máris magunk előtt látjuk őket. Sal Endre tolla nem engedte radírozhatóvá tenni a nem mindennapi sorsokat.

Szívből ajánlom mindenkinek, aki jót, szépet és nem utolsósorban szórakoztatót akar olvasni. A szórakoztatót ez esetben a lehető legjobb értelemben vehetjük.

Bízom benne, hogy lesz folytatás, mert egy ilyen mű hívja maga után a következőt.

Imre Hilda