2018-ban egy új lehetőséget szeretnénk felkínálni azoknak, akik szívesen beszélgetnek egy – helyben felolvasott – irodalmi műről, kíváncsiak rá, hogy egy-egy alkotás mit jelent saját maguk és mások számára, milyen érzéseket, gondolatokat mozdít meg önmagukban és beszélgetőtársaikban. Nem irodalmi elemzéseket végzünk, csak egyszerűen hagyjuk, hogy hasson ránk a szöveg.
Konzervált szilveszteri évhívogató, epilógussal
(Felhasználható 2998. december 31-ig, bármelyik évben)
Új esztendőt még sose hívtam hexameterben,
ám e köszöntőm végre homéroszi forma vezérli:
íme, a lenge sorokban fél tucat éppen a versláb:
lépdel a spondeus és trocheus – míg gyors anapesztek
úgy iramodnak, mint az idő fut az emberi létben.
Örömmel tájékoztatjuk kedves fiatal Olvasóinkat - és persze szüleiket is - hogy jövő év elejétől könyvtárunk mindkét részlege azonos szombati nyitvatartási idővel, 900-1200-ig várja az olvasni-, vagy éppen tanulnivágyókat.
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő 1932. november 24-én, Budapesten látta meg a napvilágot.
A világ több nyelvében is Krisztus nevéből képzett szóval jelölik a karácsonyt, Jézus születése napját. Mi, magyarok egy más eredetű szót alkalmazunk erre a szent ünnepre.
Milyen ismeretek és tudás rejlik e tény mögött, s milyen következtetések vonhatók le ebből a nyelvi eltérésből? Mit is jelent tulajdonképpen a karácsony szavunk. Ha végig követjük a kifejezés etimológiai, tartalmi változásait, eljuthatunk az őstudás jelképeinek közelébe is.
